márc 30, 2021
4 Views
0 0

5G – Okoz egészségkárosodást az új generációs mobilrendszer? Itt a tudomány meglepő válasza

Written by

Persze, a közösségi oldalakon mindig oltogatják az 5G-összeesküvéssel érkezőket a magukat normálisnak mondó felhasználók azzal, hogy nincs ezzel semmi baj. De vajon tényleg nincs? A helyzet az, hogy a válasz nem ezer százalékig egyértelmű, bár tény, hogy a mérleg a „nincs vele gond” felé billen.

Most a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalást adott ki a témában, melyet az Akadémia rendes tagja, Prof. dr. Kosztolányi György, Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, gyermekgyógyász, genetikus, egyetemi tanár jegyez.

Az ötödik generációs (5G) telekommunikációs rendszerek bevezetésének lehetséges egészségügyi vonatkozásai a lakosság és a szakemberek körében számos kérdést vetnek fel. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy 5G-vel foglalkozó ad hoc munkabizottságot hozott létre, hogy véleményt alkosson az 5G mobil technológia egészségügyi kérdéseivel kapcsolatban.

Áttekintették az 5G technológia bevezetésével összefüggő kérdéseket, nemzetközi gyakorlatot, szabályozásokat, tudományos és kutatási eredményeket, valamint a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket. Ezt követően, 2020 őszén ismertették munkájuk eredményét és javaslataikat az érintett szakmai, üzleti és kormányzati szereplőkkel és később a közvéleménnyel is.

Alapok:

  1. Az ötödik generációs mobiltelefon-rendszer, elektromágneses hullámokat használ, hasonlóan, mint a 2G, 3G, 4G, vagy a WiFi.
  2. Az 5G adat-, illetve beszédforgalom, valamint a területi ellátottság optimalizálásával nagyságrendekkel gyorsabb adatátviteli sebességet tesz lehetővé mint a korábbi generációk, mindezt úgy, hogy egyidejűleg jelentősen több felhasználót képes kiszolgálni egyszerre.
  3. A bevezetendő 5G szolgáltatás részben a korábban már használt rádiófrekvenciás (RF) sávokban történik, illetve nemzetközi egyezmények alapján új frekvenciasávokat is kijelöltek.
  4. A szolgáltatás Európában, így hazánkban is elsőként a 3,6 GHz-es, majd a későbbiekben a 26 GHz-es frekvenciasávokban indul.

RF expozíció, vagyis a lakosság és a környezet kitettsége a rádiófrekvenciás hatásnak

Mi lesz a rádiófrekvenciás kitettségünkkel, ha bevezetik az 5G-t?

A jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF expozíciója várhatóan nem fog növekedni – írja dr. Kosztolányi György.

Azt is leírja, miért:

A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét.

A sűrűbb hálózatban a jobb rádiós kapcsolatnak köszönhetően a mobiltelefonok és más készülékek alacsonyabb teljesítménnyel működnek, a felhasználás módja is változik (kevesebb beszéd, több adatforgalom), ami tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi expozíció (kitettség) mértékét.

Az 5G technológiában alkalmazott nyalábformáló és ún. MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológia alkalmazásával, illetve az optimalizált szolgáltatással az ellátottság, ezzel együtt a környezeti RF expozíció jellege ugyan megváltozik, de az átlagos környezeti elektromágneses expozíció, amely jelenleg nagyságrenddel az egészségügyi határérték alatt van, várhatóan nem emelkedik.

Van ennek az 5G-nek káros hatása?

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz számottevő egészségügyi kockázatokat.
  • Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák (pl. 2G, 3G, 4G) egészségkárosító hatásairól, ezért további átfogó kutatások szükségesek a témában.
  • Az 5G technológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G, 3G, 2G technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján.
  • A WHO folyamatosan monitorozza az elektromágneses terek egészségügyi és környezet-egészségügyi hatásait, amire egy külön projektet is elindított „WHO EMF Project” címmel.

(A legfrissebb hírek itt)

Nemzetközi és hazai ajánlások, szabályozások

A mobilkészülékekből és bázisállomásokból származó elektromágneses sugárzás mértékét illetően az elektromágneses terek sugárvédelmével foglalkozó nemzetközi testület, az International Commission on NonIonizing Radiation Protection (ICNIRP) ajánlásai a mérvadóak.

Az ajánlások szerint a kormányok építsenek be a sugárvédelmi jogszabályokba expozíciós határértéket, vagyis egy olyan határértéket, amely megmondja, hogy milyen rádiófrekvenciás kitettség a maximum, ami érheti a lakosságot, a környezetet.

Hazánkban az EU előírásainak megfelelő egészségügyi határértékeket kell kötelezően betartani. Ezeket bonyolult képletek segítségével számolják ki. Az ICNIRP egyébként 2020 márciusában tette közzé legfrissebb ajánlását az RF sugárzásokkal kapcsolatban a 100 kiloherztől 300 gigaherzig terjedő tartományban, pont az 5G bevezetésének lehetősége miatt.

Mire van szükség Magyarországon?

Az 5G bevezetésének lehetősége miatt a professzor szerint többletforrást kell biztosítani az 5G-re vonatkozó egészségügyi határértékek rendszeres mérésére és monitorozására, az ezzel kapcsolatos kutatásokra. Az emberi és közegészségügyi vonatkozások mellett az ökológiai vonatkozások, a hazai ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelése is szükséges ott, ahol a kiépülő infrastruktúra és az 5G rádiófrekvenciás környezeti hatásai érvényesülhetnek.

Az MTA egy önálló és átfogó, középtávú hazai kutatási program kidolgozását is javasolja a tudományosan releváns, illetve a népességet leginkább érintő és foglalkoztató kérdések vizsgálatára. Ezen belül különösen a monitorozás, az élettani hatások vizsgálata és a környezetbiológiai kutatások jönnek szóba.

Az MTA állásfoglalása kitér arra, hogy a médiában, illetve a közösségi platformokon terjedő információk rendkívüli módon befolyásolják a lakosság 5G technológiával kapcsolatos véleményét. Például a koronavírus és az 5G összefüggésében a WHO és az EU is kénytelen volt tisztázó információt közzétenni a honlapjain, hogy megakadályozza a téves információk terjedését.

A tudósok megítélése szerint az egészségügyi hatásokkal kapcsolatos téves információk kezelése a következő években állandó feladat lesz, amelybe a tudományos világ e témákkal foglalkozó képviselőit is be kell vonni.

Blikk Megmondó

EXTRA AJÁNLÓ
Vajon engedélyezett az együttlét „azokon” napokon? (x)
„Azt hittem, nem lehet kisbabám” – Emiatt nem tudott teherbe esni a fiatal nő (x)

www.blikk.hu/eletmod/tech/5g-tudomany-karosodas/xp4jp07

Komment írása

Article Tags:
Article Categories:
blikk · Életmód
banner

Vélemény, hozzászólás?