máj 26, 2021
9 Views
0 0

1000 milliárdot kér a kormány klímacélokra az EU-tól, hogy aztán egy részét kidobja az ablakon

Written by

A magyar kormánynak nem a legkedvesebb témája a klímapolitika, ez tipikusan az az ügy, amit a kormány se lenyelni, se kiköpni nem tud. Orbán Viktor és pártja odáig nem megy el, mint mondjuk az amerikai Republikánus Párt egy része, hogy baloldali huncutságnak kezeli az ügyet, de nem is akar vele sokkal többet foglalkozni, mint amennyit uniós tagként muszáj, mert nem illik igazán bele a jól megtervezett, megválogatott és nagy gonddal alakított konfliktusainak logikájába. Éppen ezért volt érdekes kérdés, hogy ha a magyar kormány kap egy nagy lehetőséget, vagyis rengeteg pénzt az EU-tól, amit valamilyen formában muszáj a klímapolitikai célok elérésére költeni, mihez kezd vele.

Az angolul RRF-nek, magyarul HEE-nek (Helyreállítási és Ellenállási Eszköz) nevezett pénzügyi csomagból 2021 és 23 között kérhetnek pénzt a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Az Európai Bizottság viszont kikötötte, hogy az igényelt források legalább 37 százalékát a kormányoknak klímavédelmi célokra kell költeniük. Ez persze egy komoly lehetőséget is jelent a tagállamoknak, hiszen eurómilliárdokat lehet olyan fejlesztésekre költeni, amelyek hozzásegítenek a 2030-as klímacélok eléréséhez, és hosszabb távon ahhoz, hogy az Európai Unió – ahogy ezt már törvénybe is foglalta – 2050-re karbonsemlegessé tudjon válni.

Így felmerül a kérdés, hogy a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, vagyis HET szerint a kormány mennyit és hogyan költene klímapolitikai célokra. A programot ilyen szempontból elemezte a Energiaklub és a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy kiderüljön, mennyire veszi komolyan a kormány a klímacélokat.

Még a tervezettnél is tovább kellett várni, hogy erre a kérdésre megkapjuk a választ. A magyar kormány ugyanis szereti magát – és a kormány lépéseit megérteni szándékozókat – kihívások elé állítani. Jelen esetben azzal, hogy fél évet dolgozott egy részletes terven arról, mire költené az EU gazdaságélénkítő csomagjából lehívható pénzt, hogy aztán Orbán Viktor egy héttel a határidő lejárta előtt és nem sokkal a 400 oldalas terve elkészülte után bejelentse, hogy igazából sokkal kevesebb pénzt kérünk az EU-tól. Ami persze azzal jár, hogy villámgyorsan újra kellene írni a tervet. A héten viszont végre megjelent az új, 5800 milliárd forint helyett már csak valamivel több, mint 2500 milliárd forinttal számoló Helyreállítási Terv, amiből jól látszik, hogy

a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a tervbe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, annak egy részét úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy szakértők szerint elég kevés értelme van. Az eredmény felemás, mert bár sok, klímaváltozáshoz köthető tétel szerepel a programban, sőt, elvileg az uniós pénz nagyobb részét költené ilyen célokra a kormány, mint amit minimálisan elvár az EU, viszont ezekről nem derül ki egyértelműen, hogy hogyan is járulnának hozzá a klímacélok eléréséhez. A kicsit konkrétabban kifejtett terveknél pedig úgy tűnik, hogy nem igazán hatékonyan költene el a kormány több százmilliárd forintot, így gyakorlatilag kidobva az uniós pénzt az ablakon.

Muszájból beírt klímavédelem

Annak ellenére, hogy a magyar HET kialakításán nagyjából fél évet dolgozott a kormány, a tervből nem olvasható ki egy igazán végig gondolt, átfogó stratégia. Inkább úgy tűnik, hogy a kormány vette az Európai Bizottság által meghatározott célokat és elvárásokat, és igyekezett a saját pénzköltési terveit ezekhez igazítani, amennyire lehet. Mindezek miatt a klímaváltozás elleni fellépést és a klímacélok elérését célzó részek is úgy olvashatók, mint amivel inkább egy lista pontjait szeretné kipipálni a kormány, nem valódi eredményeket akarna elérni.

Ez olyan apróságokon is látszik, mint hogy a terv szövegében többször szerepel mondjuk a fenntarthatóság vagy az ökoszisztéma szó nagyon furcsa, környezetvédelemtől és klímapolitikától teljesen független kontextusban,

mintha csak az lenne a cél, hogy a szövegkereső sokszor kiadja ezeket a “zöld” hívószavazat. Erre jó példa a terv céljait megfogalmazó bekezdés, amely szerint “a magyar HET célja elsősorban a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenálló-képességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése. Ennek legfőbb eszköze a magyar Kormány álláspontja szerint egy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pálya kialakítása, amely a gazdasági ökoszisztéma minden elemére, illetve a társadalom minden csoportjára kiterjedő módon járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a munkahelyek fenntartásához, illetve újak létrehozásához, a vállalkozások versenyképességéhez és a társadalmi felzárkózáshoz.”

Az Energiaklub szakértői igyekeztek amolyan “mire gondol a költő” módszerrel kielemezni, hogy a kormány ilyen és hasonló, kesze-kusza mondatai mit jelenthetnek a szövegben. Például azt is, amely szerint “a fenntarthatósági és a digitalizációs célok teljesítése egyaránt olyan versenyképes gazdaság létrehozását feltételezi, amelyben valamennyi szereplő osztja a zöld gazdasággal és a digitalizációval összefüggő célokat.” Az Energiaklub szerint viszont ez az alapfeltétel rövid távon még biztosan nem teljesül, hogy ide elérjünk, addig még nagyon sok munkára van szükség. A saját, 2020 legelején megjelent klímastratégiájában is elismeri a kormány, hogy nagyon sok szemléletformálásra lenne még szükség, ilyesmiről viszont ebben a tervben nincs szó. Az Energiaklub szerint ezért “ezzel az egy mondattal tulajdonképpen kimondja a HET, hogy a fenntarthatósági és digitalizációs célok elérése nem lesz lehetséges.”



Fotó: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve

De nemcsak szövegértési nehézségekből tűnik úgy, hogy az Orbán-kormány inkább csak odakente a klímacélokat a pályázatra, ám nem gondolta azokat át igazán. A HET eredeti változatában – vagyis amiben még az egész, 5800 milliárd forintos lehívható összeggel tervezett a kormány, nem csak a vissza nem fizetendő támogatásként kapható 2500 milliárddal – az sem volt egyértelmű, hogy pontosan mekkora összeg megy a klímapolitikai célokra. A szövegben először az szerepelt, hogy a teljes összeg 39,65 százaléka jutna erre, egy oldallal később viszont már 51 százalékról volt szó.

Az új, csökkentett verzióban már csak egy szám szerepel, eszerint az összesen 2511,27 milliárd forint uniós pénz 41,17 százaléka szolgálja majd a klímacélokat. De ennek a nagy részéről nem igazán derül ki, hogy hogyan.Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője szerint úgy tűnik, a kormány egyszerűen azt csinálta, hogy a terv bizonyos komponenseire és beruházásaira rányomták a bélyeget, hogy azok segítik a klímacélok elérését, vagyis minden forint, amit arra költenek, ehhez járul hozzá, mások pedig nem. Nincs részletes számítás, hogy az elköltött pénz pontosan hogyan segíti ezeket a célokat, nincs hatásvizsgálat, sem számítás vagy bármilyen becslés azzal kapcsolatban, hogy az egyes, uniós pénzből megvalósított reformok hány tonna CO2 kibocsátást spórolnak meg. És nincs indoklás, hogy miért ezt vagy azt a projektet tartja erre alkalmasabbnak a kormány (például rengeteg napelem felszerelését), miért nem mondjuk egy másikat (például a szélerőműpark akármekkora bővítését). A tervnek persze valószínűleg vannak háttéranyagai, erre a kormány is tett utalást, ezek viszont nem nyilvánosak.

Drága, de értelmetlen fejlesztések

Akárhogy is, azért az eredeti tervben szereplő 2300-2900 milliárd forint, ami így vagy úgy a klímavédelemre ment volna, elég komoly összeg volt. A kormány döntése miatt viszont, hogy a Helyreállítási Eszköz 3300 milliárd forintos, visszafizetendő támogatás, vagyis kedvezményes hitel formájában lehívható részét inkább köszöni, de nem kéri,

a zöld célokra költhető összeg is nagyjából 1000 milliárd forinttal csökkent. Igaz, környezetvédelmi szempontból voltak pozitívumai annak, hogy a tervezett pénznek mindössze 43 százalékát kéri el a kormány, például így nem fognak útépítéseket és új Duna-hidat építeni az uniós pénzből, amire nehéz lett volna ráfogni, hogy nem járt volna környezetszennyezéssel. Varga Mihály korábban azt nyilatkozta, hogy részben azért is állt el az uniós hitelektől a kormány, mert például ilyen projekteket nem engedett volna finanszírozni az Európai Bizottság.

A vágás az olyan, részletesebben kidolgozott, és a kormánynak is kedves programokat is érintett, mint a terv energetikáról szóló része. Az eredeti tervben a kormány azt tervezte, hogy 1000 megawatt új napelemkapacitást épít ki az uniós forrásokból. Ennek az új változat szerint nagyjából a 17 százaléka épülhet majd ki. Ráadásul a zöld civilek szerint a kormány a napelemkapacitás egy jelentős részét olyan formában akarja kiépíteni, ahogy nincs igazán értelme. Szintén kikerültek a programból olyan “zöld” elemek, amelyek ugyan fontosak, de a klímaváltozás szempontjából nem hangsúlyosak, a “körforgásos gazdaság” nevében például a kormány uniós pénzből akarta felszámolni az illegális szemétlerakókat. Ezen a címen végül csak a Mol körforgásos fejlesztéseinek támogatása maradt a tervben, ami a kormánynak kedves projekt.

Lakossági napelemrendszerek és elektromos fűtés kiépítésére a kormány 130 milliárd forintot kér az EU-tól. Ebből a pénzből olyan, szegényebb családok házaira terveznek napelemeket tenni, akik amúgy nem lennének hitelképesek, így a napelemekre korábban kialakított kedvezményes hitelprogramokkal sem tudtak élni. Ezzel viszont az Energiaklub és az MTVSZ szerint egy komoly probléma van: a legtöbb szegény család háza nincs olyan állapotban, amire megérné napelemet tenni, legalábbis nem egy komoly energetikai felújítás előtt. Ilyen felújításra viszont nem adna az uniós pénzből a kormány, csak nyílászárócserére, ami legfeljebb kezdetnek jó.

A kádár-kockák átfogó felújítása nélkül viszont nem nagy segítség, ha elektromos fűtést építenek ki benne, azokból ugyanúgy szökik majd a hő, mint most.


Télen nem sokra mennek majd a szegényebb családok a napelemekkel. Fotó: Halász Júlia

Ráadásul a fűtési szezonban az elektromos fűtést nagyrészt a drága hálózati áramból lehet majd üzemeltetni, mert télen kevesebbet süt a nap. Vagyis anyagilag nem járnak sokkal jobban, sőt, adott esetben még rosszabbul is járhatnak azok a családok, akiknek drágán a háztetőre szerelnek pár szolár panelt, ráadásul az energiafogyasztásuk sem csökken majd annyit, amennyit kellene a klímacélok eléréséhez.

Pedig ez az uniós eszköz komoly lehetőséget biztosíthatott volna. Nem is feltétlenül ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait, például, hogy a magyar energiatermelés 2030-ra 90 százalékban karbonsemleges legyen (ennek a nagy részéért a kibővített Paksi Atomerőmű felelne). Pej Zsófia szerint viszont pont azért, mert ezeket a köztes célokat olyan lazán határozta meg a kormány, hogy azok komolyabb erőfeszítések nélkül elérhetőek, 2030 és 2050 között viszont elképesztő horderejű reformokat kellene végrehajtani az unió által már törvénybe is foglalt klímasemlegességhez. Így Orbánék a mindenkori kormány dolgát könnyíthették volna meg azzal, ha

  • átgondoltabb és ambiciózusabb klímapolitikai intézkedéseket írnak a Helyreállítási Tervbe,
  • és nem mondanak le az ilyen célokra elérhető hitelekről sem pusztán azért, mert a saját politikai céljaik szempontjából azok kényelmetlennek tűnnek.

444.hu/2021/05/26/1000-milliardot-ker-a-kormany-klimacelokra-az-eu-tol-hogy-aztan-egy-reszet-kidobja-az-ablakon?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication

Komment írása

Article Categories:
444
banner

Vélemény, hozzászólás?